2012. november 17., szombat

Nemzetiségi sarok a solymári iskolában


Nemzetiségi sarkot avattak a Márton-napi rendezvények részeként a solymári általános iskolában (hivatalos, rövidebb nevén a Hunyadi Mátyás Többcélú Oktatási Intézményben), hogy ily módon is hangsúlyosabbá tegyék a létesítmény és az ott folyó oktatás nemzetiségi jellegét. Az iskola központi épületének bejáratánál kialakított sarokban a solymári viselet jellemző ruhadarabjait és viseleti elemeit ismerhetik meg a diákok, de a tervek szerint kiállítanak itt majd más, a helyi hagyományokat megjelenítő tárgyakat, kiegészítőket is, kirakati babák segítségével mutatva be azok helyes használatát. Radnai Erika igazgatóhelyettes külön is biztatta a gyerekeket arra, hogy ha odahaza találnak valami olyan régi solymári emléket, amit szívesen bemutatnának ugyanitt, vigyék be az iskolába bátran, hiszen a nemzetiségi sarkot nem állandó, hanem „élő” kiállításnak szánják.

 
 
Zolcsák István iskolaigazgató a rövid megnyitójában arról beszélt, hogy az iskola életében is bekövetkeznek időnként pozitív események, és ilyennek minősítette ezt a délelőtti alkalmat is, amikor egy értékes kis területtel gazdagodott az intézmény, az ott dolgozók és az ott tanulók örömére. Őt követve Schokátzné Tallér Mária tanárnő, mint a nemzetiségi sarok egyik kezdeményezője beszélt a nemzetiségi sarok létrejöttéről, amivel – mint mondta – sokak régi álma vált valóra, hiszen ezáltal is egyértelműbbé válhat az iskola arculata. A kivitelezésben részt vevők segítségét Radnai Erika köszönte meg, méltatva az ötletadó Schokátzné és Gutmayer Jánosné javaslatait, az igazgató és az önkormányzat segítőkészségét és Gutmayer Antal gondnok gyors és precíz munkáját.
 
Az igazgatóhelyettes asszony elmondta: akkor, amikor az iskola arra vállalkozik, hogy nemzetiségi oktatásban részesíti az arra jelentkező diákjait, akkor valójában arra vállalkozik, hogy bemutasson valamit a múltból – márpedig a tanórákon átadható ismeretanyag csak egy része a képzésnek, a nemzetiségi kultúra egyéb részleteit a hagyományok apró elemeinek megőrzésével és megismertetésével lehet továbbadni. Erre szolgált példaként többek között maga a megnyitó rendezvény meghívója is, amelynek minden példányára egy-egy darabka került ugyanazokból a rózsákból, amelyekből a kiállításon látható kislány fején lévő koszorú is készült.

 
Radnai Erika beszélt arról is, hogy az ő kisfia, aki szintén nemzetiségi képzésben tanul, nagyon szerencsés helyzetben van, mert olyan nagymamája van, aki ezeket a hagyományokat tovább tudja adni számára, és meg tudja osztani vele a gyerekkori emlékeit, tapasztalatait akkor is, ha például nemzetiségi versmondó, prózamondó versenyre készül. Nem csoda hát, hogy a beszédek után épp a harmadikos Ortner Ádám lépett a jelen lévő vendégek és diákok elé, és eredeti solymári viseletben adott elő egy verset arról, milyen az, amikor a nyelvjárás összetalálkozik a Hochdeutsch-csal, az iskolában tanított német nyelvvel. A megnyitó műsorban közreműködött még a hatodikos Papp András és a negyedikes Pitz János trombitán, a nemzetiségi sarkot pedig a hatodikos Bartha Dorottya és Kamuti Laura nyitotta meg a nemzetiszínű, illetve a solymári zászló fehér-kék színeit megjelenítő szalagok átvágásával.
 

(A beszámolóért és a képekért köszönet Hegedűs Andrásnak!)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kattintás