2012. november 9., péntek

Német Nemzetiségi Általános Iskola Pilisvörösvár

A német nemzetiségi általános iskolák közül elsőként a szívemhez legközelebb állót szeretném bemutatni, hiszen 8 évig én is ide jártam.

A "Vásár téri suli" a 2012/2013-as évtől két képzési formát kínál: a már hagyományosnak tekinthető nemzetiségi nyelvoktató formát, melyben tanulóink heti öt órában tanulják a német nyelvet, második osztálytól csoportbontásban, illetve a kéttannyelvű oktatást, mely során a tanulók teljes óraszámuk felében német nyelven tanulnak és mindezt már első osztálytól, kis létszámú csoportokban.
A német nyelv oktatása mellett fontosnak tartják, hogy a tanulók megismerkedjenek a magyarországi németek múltjával, Pilisvörösvár helytörténetével, néprajzával.
Nemzetiségi népismeretet tanítanak 1-8.évfolyamokon órarendi keretben, és törekszenek arra, hogy a tanulókban kialakuljon a nemzetiségi identitástudat, felismerjék, hogy előnyt jelent a nyelvi és kulturális gazdagság.
Az iskolában már hagyománya van az ünnepek méltó megünneplésének. Ilyen november 11-én a Márton-napi lampionos felvonulás, Mikulás-műsor, karácsonykor a kétnyelvű karácsonyi ünnepély és év végén az udvari bál.
Idén is megrendezik a regionális német nyelvű színházi fesztivált, amelyen évről évre mind több színjátszó csoport mutatkozik be a környékbeli nemzetiségi általános iskolákból.
A német nyelv oktatása mellett természetesen legfontosabb céljuk, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azzal a tudásanyaggal, amely a továbbtanuláshoz szükséges. A középiskolára való felkészítést segítik elő a 7. és 8. osztályokban bevezetett felvételi előkészítők magyar nyelv és irodalomból, németből, valamint matematikából. A felkészítés eredményességét mutatja, hogy tanulóik sikeresen felvételiznek és jól megállják helyüket a középiskolákban.
Az intézményben jelenleg 16 tanulócsoportban 401 gyermek tanul. Az alsó tagozatosok számára 3 napközis csoport, a felsősök számára egy tanulószobai csoport működik, ahol nyugodt körülmények között készülhetnek a gyerekek a másnapi órákra.
Nagy figyelmet fordítanak az iskolai kezdő, alapozó szakaszra, 1-4. , illetve 5-6. osztályig, mert az alapvető ismeretek, olvasási, írási, számolási és kommunikációs készségek elsajátításának mértéke meghatározza a későbbi eredményességet.
Az alsó tagozat 3. és 4. évfolyamán tantárgycsoportos oktatás folyik, ez nagymértékben elősegíti az átmenetet, nem okozva törést a 4. és az 5. osztály között.

Honlap: www.nnai.hu
Facebook: http://www.facebook.com/#!/vasarteri.suli?fref=ts
 
 





 



 





 

2012. november 6., kedd

Allerheiligenstriezel (fonott kalács)


Ezt a fajta fonott kalácsot régen Mindenszentek ünnepén és húsvétkor is megsütötték, ezt ajándékozták a keresztszülőknek.

Hozzávalók:
3/4 kg liszt
12 dkg vaj
18 dkg cukor
2 tojás
5 kanál sütőrum
1 citrom reszelt héja
kb. 1/4 l tej
2,5 dkg élesztő
csipet só

2012. november 5., hétfő

Solymári Magazin novemberi szám

Már kapható a Solymári Magazin novemberi száma, többek között az alábbi témákkal:

 
Európai szinten is példaértékű környezetvédelmi lépésre szánta el magát nemrégiben Solymár német partnervárosa: a baden-württembergi Wüstenrot ugyanis immár hét olyan napkollektoros létesítménnyel büszkélkedhet, amelyeket saját erőforrásból valósítottak meg, tavaly pedig napkollektorral látták el a város egy újabb fontos közösségi épületét, a Burgfriedenhalle csarnokát is. Egyebek között erről a példamutatásról is beszámol a Solymári Magazin novemberi száma, amelyből az is kiderül, hogy a kisváros ily módon máris évi 125 tonnával csökkentette széndioxid-kibocsájtását. A település alpolgármestere azt is elárulta a lapnak, hogy ezzel a hosszú távú gondolkozással Németországban is elsőként rukkoltak elő, így éllovasnak számítanak a zöldenergia-hasznosítás területén.
 
Solymár több mint húsz éve működő sváb hagyományőrző szervezete, a Heimatverein-Falukör Egyesület az alapítása óta fontosnak tartja, hogy kapcsolatot tartson más hazai német nemzetiségi csoportokkal és településekkel, egymás kölcsönös megismerése érdekében. Idén Szentgotthárdot keresték fel a szervezet tagjai, akik a határváros mellett megismerkedtek Rábafüzes és Rönök helytörténeti értékeivel, illetve szomorú XX. századi történetével is – az előbbi település lakóinak 80%-át kitelepítették, az utóbbi falutól pedig a templomát vette el a kommunista rezsim, határőrbázist telepítve az épületbe, és elaknásítva még a környékét is. A Solymári Magazin novemberi száma képriportban számol be az egyesület határszéli utazásáról.
 

 
Nagy népszerűségnek örvend manapság, könyvekben és folyóiratokban is a történelmi tények újjáértelmezése, ténynek hitt tévhitek cáfolata; a történészek főleg a köztörténet iskolákban tanult egyszerűsítéseiből keletkező torzulásokat igyekeznek kijavítani. A Solymári Magazin nemrég hasonló sorozatot indított a Solymár történetéből ismert, tévedésen alapuló „tények” tudományos alapú megcáfolása és kiigazítása céljából. A 25 részesre tervezett sorozat mostani darabja azt az elterjedt tévhitet cáfolja meg, mely szerint Solymár területe kihalt pusztaság volt a török korban.

 
Kiderül még a lapból az is, milyen szerepet játszott Solymár a második magyar hadsereg doni katasztrófa után életben maradt katonáinak hazajuttatásában, és az is, milyen különleges kapocs köti össze mostantól Solymárt és székelyföldi testvérközségét, a három faluból álló Csíkpálfalvát. Képes beszámoló olvasható a lapban a solymári szüreti mulatságról is, amit a tervezettnél sajnos rövidebbre kellett fogni az időjárás miatt, pedig a szervező Hétlépés Tánccsoporton, és az őket segítő pilisszentiváni táncegyüttesen igazán nem múlott a rendezvény sikere. Megismerkedhetnek az olvasók a fél éve született második solymári hármasikrekkel és családjukkal is, és persze sok más érdekesség is szerepel a novemberi lapszámban.
 
 
 

Kattintás