2016. május 25., szerda

Az évről-évre megélt csoda, Úrnapja


Szerző: Zsámboki Szabolcs

Őseink életében nagy szerepet játszott a vallás. Az egyházi ünnepeket nagyon komolyan vették, a különböző szabályokat betartották. Az egyházi év talán leglátványosabb és legtöbb előkészületet, munkát igénylő ünnepe az Úrnapja: Krisztus Testének és Vérének Ünnepe.
Az ünnepre már napokkal előtte készültek. Fontos volt a ház, porta és utca rendbetétele. Kezdésként kőport(reibsand) és sódert készítettek elő, gyűjtötték a füvet és az úgynevezett lósóskát vagy lóromot (szaar-ámpfe), melynek magját a virágszőnyeg alapjához használták. Ez éréstől függően lehetett világos rózsaszín, lilába hajló, sárgásbarna vagy – teljesen beérve – sötétbarna. A lósóskát mindig úgy kell szedni, hogy a tövén maradjanak magok, így következő évben is tudunk belőle szedni. Régen a mezőre úgy ezért, mint a virágokért lovas kocsival mentek, melyet jól megpakolva hoztak haza. Hazaérve hűvös helyre, a pincébe tették a növényeket.

Kattintás